A klímastratégia
Szarvas, Hunya és Csabacsűd közös klímastratégiája az Európai Unió Kohéziós Alap támogatásával a ’KEHOP 1.2.1. Klímastratégia kidolgozása és szemléletformáló klímakampány Szarvas, Csabacsűd és Hunya településeken” projekt keretében készül. A stratégia kidolgozásához az Energiaklub nyújt szakmai segítséget, emellett a három település önkormányzati szakértői is megkérdezésre kerülnek a témával kapcsolatban az erre a célra rendezett workshopok alkalmával. A települések lakóinak bevonása kérdőíves megkérdezéssel, lakossági egyeztetésekkel és rendezvényekkel valósul meg.
A klímastratégia kidolgozásának folyamata
Kérdőív a lakossági és intézményi dolgozók körében.
Települések kibocsátásainak alkalmazkodóképességének helyzetelemzése.
Önkormányzati workshop a klímastratégiáról.
Klímastratégia céljainak és intézkedéseinek kijelölése.
Klímastratégia első verziója.
Lakossági egyeztetés a klímastratégiáról.
Klímastratégia végső verziója.
Miért fontos a települési szintű klímastratégia?
A KEHOP 1.2.1 projekt keretein belül készülő elkészülő klímastratégia célja egyrészt, hogy a három település Szarvas, Hunya és Csabacsűd klímaszempontú helyzetelemzését elvégezze, mind a települések üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentése szempontjából, mind a már tapasztalt klímaváltozás miatt fennálló alkalmazkodás kérdésköreiben. A helyzetelemzést a klímaszempontú beavatkozások kijelölése követi, illetve azok megvalósításához szükséges keretrendszer, finanszírozási szükségletek meghatározása. A stratégia létrehozása azért nagyon fontos, mert annak segítségével a település vezetőinek is lehetősége lesz látni, hogy a klímaváltozás mely problémakörei érintik leginkább településüket, ennek alapján pedig milyen konkrét akciótervet hozhatnak létre a problémák kezelésére.
Az érintett települések üvegházhatású gázkibocsátásának (ÜHG) összesítése nagyrészt statisztikai és települési adatok feldolgozásával történik. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképesség összefoglalásához statisztikai adatok feldolgozása mellett a helyiek klímatudatosság vizsgálatára is sor kerül. Szarvason, Hunyán és Csabacsűdön közös kérdőíves felmérés valósul meg a lakosság és a helyi szakértők körében. Ahhoz, hogy a települések helyzetéről tényleg átfogó kép születhessen a három település önkormányzati dolgozói a projekt keretein belül szervezett workshopon mondhatják el véleményüket a település klímahelyzetéről és a jövőbeni fejlesztési javaslataikra vonatkozóan. A Klímastratégia végleges verziójának elfogadását lakossági egyeztetés fogja megelőzni, a stratégiai dokumentummal kapcsolatban beérkező vélemények pedig becsatornázásra kerülnek a végső stratégiába.
Hogyan épül fel a klímastratégia?
A városi ÜHG leltár kidolgozásának elsődleges célja, hogy a városvezetés képet kapjon arról, hogy helyi szinten melyek a fő kibocsátó ágazatok és, hogy milyen időbeni tendenciák tapasztalhatók ezeken a területeken a károsanyag kibocsátást illetően. A helyzetelemzés lényege, hogy viszonyítási alapot adjon a városi éghajlatpolitikai dekarbonizációs, mitigációs tevékenységéhez.
A klímastratégia leltárt készít a települések üvegházhatású gáz kibocsátásairól, jellemzően: az energiafogyasztás, mezőgazdaság, ipar hulladékgazdálkodás, szennyvízelvezetés és –kezelés és szén-dioxid nyelőkapacitás területekre vonatkozóan külön-külön.
A leltár mellett a helyzetelemzés bemutatja a településeken már megvalósult fenntartható energiagazdálkodási (energiahatékonysági és megújuló energia) és fenntartható közlekedési projekteket.
Az éghajlatváltozás hatásait valamennyien napi szinten tapasztalhatjuk, ám mivel a hatások megjelenése és azok mértéke országon belül is változó, fontos, hogy települési szinten is lássuk, hogy a lehetséges hatások közül melyek jelentkeznek az adott településen. Az alkalmazkodási helyzetelemzésben tehát meghatározásra kerülnek település szempontjából releváns éghajlatváltozási problémakörök és hatásviselők. A problémakörök például az aszály, árvíz, hőhullámok, viharkár, a hatásviselők pedig lehetnek például védett természeti értékek, műemlékek, kiemelten veszélyeztetett korban lévő lakosság (idősek hőhullámok miatt).
A kibocsátás csökkentési részhez hasonlóan itt is bemutatásra kerülnek ezen túl a már megvalósult, klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló projektek.
Az üvegházhatású gáz kibocsátás és az alkalmazkodóképesség helyzetén túl nagyon fontos látni, hogy a lakosság hogyan viszonyula klímaváltozás kérdéséhez és milyen szintű tudással rendelkezik a területen. Ennek felmérésére a projekt keretein belül megvalósul egy lakossági és intézményi kérdőíves felmérés. A kérdőív célja, hogy felmérje a helyi lakosok mely területeken tapasztalják leginkább az éghajlatváltozást és milyen fejlesztési javaslataik vannak, hogy településüket a jövőben élhetőbbé és klímabarátabbá tegyék.
A kérdőív eredményei mellett, ahogy az előző két területen, itt is bemutatásra kerülnek a már megvalósult szemléletformálási projektek, melyek elsősorban a lakosság klímatudatosságának növelését szolgálják/szolgálták.
Miután a kijelölt bázisévre vonatkozóan megtörtént a települések kibocsátásának, alkalmazkodási képességének és klímatudatosságának helyzetelemzése, a stratégia mindhárom területre vonatkozóan kijelöli céljait, amelyek megvalósítására fog törekedni a közeljövőben. A célok kijelölése azonban nem elég, azok eléréséhez konkrét beavatkozásokra is szükség van a három érintett területen. Az intézkedési terv a klímastratégia alappillére, mely konkrét gyakorlati megoldásokat rögzít, melyek megvalósulására az önkormányzatok a stratégia hatályba lépése után törekedni fognak.